Akné: mi okozza a pattanásokat, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

Az akné (latinul acne vulgaris) egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely elsősorban a szőrtüszőket és a faggyúmirigyeket érinti – mitesszerek, pattanások jelennek meg különböző testrészeken. Az akné azért is egy komplex bőrbetegség, mivel rengeteg befolyásoló tényező akad, amelytől függ a súlyossága. Ilyen például a bőr túlzott faggyútermelése, a genetika, a hormonháztartás, az életmód és az immunrendszer erőssége. Cikkünkben részletesen olvashat az akné kialakulásának okairól, tüneteiről és lehetséges kezelési módjairól.

Mi az akné, és miben különbözik egy egyszerű pattanástól?

Nagyon egyszerűen: az akné egy összetett bőrbetegség, a pattanás pedig az egyik lehetséges tünete. Fontos azonban, hogy egy-egy megjelenő pattanás nem egyenlő az aknéval. A pattanás kialakulhat például egy-egy eltömődött pórus miatt, akár nem megfelelő arctisztítás eredményeként, akár zsírosabb, cukrosabb étel fogyasztása után.

Mit jelent az acne vulgaris?

Az akné a bőr szőrtüszőire és faggyúmirigyeire van hatással. A bőr alatt a pórusok olyan mirigyekhez kapcsolódnak, melyek a faggyút termelik – ez egy olajos anyag. A mirigyeket és a pórusokat a szőrtüsző köti össze, ez egy vékony csatorna, melyből egy vékony szőrszál nő ki a bőr felszínére. Amikor a faggyú és az elhalt hámsejtek összecsomósodnak, eltömítik a szőrtüszőt. Az így felgyülemlett baktériumok gyulladást okoznak, amely az akné jellegzetes, vöröses, gyulladt pattanásaihoz vezet.

Hol jelenik meg leggyakrabban az akné?

Az akné leggyakrabban az arcon, a homlokon, az állon és az állkapocs vonalán jelenik meg, de a pattanások a háton, a mellkason és a vállakon is kialakulhatnak. Ennek egyik oka, hogy ezeken a területeken sok faggyúmirigy található. Az akné azonban nem mindenkinél ugyanott és ugyanolyan formában jelentkezik: lehetnek apró mitesszerek, gyulladt pattanások, gennyes elváltozások vagy akár mélyebb, fájdalmas csomók is.

Az akné leggyakoribb megjelenési helyei:

A pattanás, a mitesszer és az akné ugyanazt jelenti?

Nem. Az akné, a pattanás és a mitesszer egymással összefüggő, de nem azonos fogalmak.

Röviden: az akné maga a bőrbetegség, míg a mitesszer és a gyulladt pattanás az akné során megjelenő lehetséges bőrelváltozások közé tartoznak.

Mi okozza az aknét?

Az akné kialakulásának nincs egyetlen oka. Egy összetett, több tényező által befolyásolt bőrbetegségről van szó, amelynek hátterében a faggyúmirigyek működése, a szőrtüszők eltömődése, a bőr mikrobiomjának változásai és a gyulladás egyaránt szerepet játszanak.

Az akné kialakulásában négy alapvető folyamat különösen fontos:

Ezek egymással szorosan összefüggnek. Emellett a genetikai hajlam, hormonális változások, bizonyos gyógyszerek és kozmetikumok, az étrend, a stressz és egyes környezeti hatások is befolyásolhatják az akné kialakulását vagy súlyosságát.

Hogyan alakul ki egy pattanás?

Egy pattanás kialakulása már jóval azelőtt elkezdődhet, hogy bármit látnánk a bőr felszínén.

A folyamat a pilosebaceus egységben, vagyis a szőrtüszőből és a hozzá kapcsolódó faggyúmirigyből álló rendszerben zajlik. A faggyúmirigy által termelt faggyú normális esetben a szőrtüszőn keresztül jut a bőr felszínére.

Aknéra hajlamos bőr esetében azonban több folyamat egyszerre változhat meg:

A folyamatban a Cutibacterium acnes baktérium is szerepet játszik, különösen a gyulladásos akné kialakulásában.

Miért fontos a fokozott faggyútermelés az akné kialakulásában?

A faggyú (sebum) egy természetes, zsíros anyag, amelyet a faggyúmirigyek termelnek. Fontos szerepe van a bőr védelmében, tehát önmagában a faggyú jelenléte nem probléma.

Aknés bőr esetén azonban a faggyúmirigyek működése fokozódhat, és túl sok faggyú termelődhet.

Ebben jelentős szerepet játszanak a hormonok, különösen az androgének. Ez részben megmagyarázza, hogy az akné miért válik különösen gyakorivá serdülőkorban, illetve miért változhat az állapota hormonális ingadozások idején.

A fokozott faggyútermelés önmagában még nem feltétlenül okoz aknét. Ha azonban az elhalt hámsejtek is felhalmozódnak a szőrtüszőben, könnyebben alakulhat ki eltömődés.

Hogyan tömődnek el a pórusok?

Egészséges bőr esetén a szőrtüszőt bélelő hámsejtek folyamatosan megújulnak és leválnak.

Aknéra hajlamos bőrben azonban ez a folyamat megváltozhat. Az elszarusodott hámsejtek felhalmozódhatnak a szőrtüszőben, ahol faggyúval keveredve dugót képezhetnek.

Ezt a folyamatot follicularis hyperkeratinizációnak nevezik.

Az így kialakuló eltömődésből jöhet létre a komedó, vagyis a mitesszer: ha a szőrtüsző nyílása nyitott marad, nyitott komedó, azaz fekete mitesszer alakulhat ki, ha pedig a nyílás zárt, zárt komedóról, vagyis fehér mitesszerről beszélünk.

Milyen szerepet játszik a Cutibacterium acnes az akné kialakulásában?

A Cutibacterium acnes (C. acnes) – korábbi nevén Propionibacterium acnes – természetes módon is megtalálható az emberi bőrön. Jelenléte tehát önmagában nem jelent fertőzést, és nem igaz az sem, hogy az akné egyszerűen azért alakul ki, mert „túl sok baktérium van a bőrön”.

A baktérium különösen jól érzi magát a faggyúban gazdag szőrtüszőkben. Ha egy szőrtüsző eltömődik és nagy mennyiségű faggyú halmozódik fel benne, olyan környezet jöhet létre, amely hozzájárulhat a C. acnes és az immunrendszer közötti kölcsönhatások megváltozásához.

Ennek hatására különböző gyulladásos folyamatok indulhatnak el.

Ezért ma az akné kialakulását nem egyszerű bakteriális fertőzésként értelmezzük. A bőr mikrobiomja, a C. acnes egyes törzsei és az immunrendszer reakciója együttesen játszhatnak szerepet.

Hogyan alakul ki a gyulladt pattanás?

Az akné kialakulásának következő fontos eleme a gyulladás.

Az eltömődött szőrtüszőben zajló folyamatokra az immunrendszer is reagálhat. Ennek következtében a környező szövetekben gyulladás alakulhat ki, ami már kívülről is láthatóvá válik.

Ekkor jelenhetnek meg a jellegzetes piros, érzékeny papulák, gennyes pustulák, valamint a mélyebb, fájdalmas nodulusok.

Súlyosabb gyulladás esetén a szőrtüsző fala is károsodhat, és annak tartalma a környező szövetekbe kerülhet. Ez tovább fokozhatja a gyulladásos reakciót.

A mélyebb és erősebben gyulladt aknés elváltozások esetében nagyobb lehet a tartós hegesedés kockázata, ezért az ilyen típusú aknét nem érdemes hosszú ideig kizárólag otthoni módszerekkel kezelni.

Milyen tényezők befolyásolhatják az akné kialakulását?

Az előzőekben bemutatott négy folyamat magyarázza, mi történik a bőrben az akné kialakulásakor. Ettől azonban külön kell választani azokat a tényezőket, amelyek ezeket a folyamatokat befolyásolhatják.

Milyen szerepet játszanak a hormonok az akné kialakulásában?

A hormonális változások jelentősen befolyásolhatják a faggyúmirigyek működését. Különösen az androgén hormonok fokozhatják a faggyútermelést.

Ezért az akné gyakran jelentkezik vagy rosszabbodhat tinikorban, a menstruációs ciklus bizonyos szakaszaiban, hormonális változások során, illetve egyes hormonális állapotok esetén.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden akné hormonális eredetű.

Örökölhető az aknéra való hajlam?

A genetikai hajlam is szerepet játszhat az akné kialakulásában. Ha a családban másoknál – különösen a szülőknél – is előfordult súlyosabb akné, nagyobb lehet az aknéra való hajlam.

Az öröklött hajlam azonban nem jelenti azt, hogy az akné biztosan kialakul, illetve azt sem, hogy annak súlyossága előre meghatározott.

Befolyásolhatja az étrend az aknét?

Az étrend és az akné kapcsolata összetettebb annál, mint hogy bizonyos ételeket egyszerűen „pattanást okozónak” nevezzünk.

A kutatások alapján elsősorban a magas glikémiás terhelésű étrend és egyes tejtermékek fogyasztása kapott nagyobb figyelmet. Az összefüggés azonban nem minden embernél azonos, ezért nincs olyan univerzális „akné diéta”, amely mindenkinél megszüntetné a pattanásokat.

A csokoládé, egy hamburger vagy egy pohár tej önmagában nem tekinthető az akné közvetlen okának.

Ronthatja a stressz az aknét?

A stresszt sem érdemes az akné közvetlen okaként kezelni. Ugyanakkor a tartós vagy intenzív stressz egyes embereknél hozzájárulhat a már meglévő akné rosszabbodásához.

Ebben hormonális és gyulladásos folyamatok, valamint közvetett tényezők – például az alvás vagy a bőrápolási szokások megváltozása – egyaránt szerepet játszhatnak.

Okozhatnak kozmetikumok pattanásokat?

Bizonyos kozmetikumok és bőrápolási termékek eltömíthetik a pórusokat vagy ronthatják az aknés bőr állapotát, különösen akkor, ha az adott készítmény nem megfelelő az adott bőrtípus számára.

Ugyanakkor az aknés bőr nem jelenti azt, hogy minden olajos vagy gazdagabb kozmetikum automatikusan kerülendő.

Érdemes olyan termékeket választani, amelyek az aknéra hajlamos bőr számára megfelelőek, és kerülni a bőr túlzott tisztítását, dörzsölését vagy kiszárítását is.

Befolyásolhatják környezeti tényezők az aknét?

A bőrt folyamatosan érik külső környezeti hatások. A magas páratartalom, hő, izzadás, légszennyezés, súrlódás vagy bizonyos munkahelyi anyagokkal való érintkezés egyes esetekben hozzájárulhatnak az akné kialakulásához vagy rosszabbodásához.

Ezek hatása azonban személyenként eltérő, ezért a környezeti tényezőket inkább befolyásoló vagy súlyosbító tényezőként, nem pedig az akné univerzális okaként érdemes kezelni.

Röviden: mi történik tehát az aknés bőrben?

A folyamatot a hormonok, genetikai hajlam, étrend, stressz, egyes kozmetikumok, gyógyszerek és környezeti tényezők különböző mértékben befolyásolhatják.

Ezért az akné kezelésénél sem elegendő pusztán „kiszárítani a pattanásokat” vagy eltávolítani a faggyút. A hatékony kezelés célja attól függően, hogy milyen típusú és súlyosságú aknéról van szó, az akné kialakulásában szerepet játszó folyamatok közül egy vagy több célzott befolyásolása.

Milyen típusú akné létezik?

Az akné nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. Van, akinél elsősorban mitesszerek, másoknál piros, gyulladt pattanások, gennyes elváltozások vagy mély, fájdalmas csomók jelennek meg. Ráadásul ugyanazon a bőrterületen egyszerre többféle aknés elváltozás is előfordulhat.

A leggyakoribb forma az acne vulgaris, amelynek elváltozásait alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk:

• nem gyulladásos elváltozások: nyitott és zárt komedók, vagyis mitesszerek;
• gyulladásos elváltozások: papulák, pustulák és mélyebb nodulusok.

Minél mélyebben zajlik a gyulladás a bőrben, annál nagyobb lehet a tartós elszíneződés és az aknés hegek kialakulásának kockázata.

Milyen típusú aknéja lehet?

A táblázat tájékoztató jellegű: egy bőrterületen egyszerre többféle elváltozás is jelen lehet, és a besorolás nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot.

Mi a különbség a nyitott és zárt komedók között?

A komedó, hétköznapi nevén mitesszer, akkor alakul ki, amikor a szőrtüsző kivezető nyílásában faggyú és elszarusodott hámsejtek halmozódnak fel. A komedók az akné nem gyulladásos elváltozásai, és két alapvető típusukat különböztetjük meg: a nyitott és a zárt komedót.

A nyitott komedó, vagyis fekete mitesszer esetében a szőrtüsző kivezető nyílása nyitva marad. A benne felhalmozódott anyag érintkezik a levegővel, és a felszínén zajló oxidációs folyamatok miatt sötét színűvé válik.

Ezért fontos egy gyakori tévhitet tisztázni: a fekete mitesszer nem azért fekete, mert szennyeződés került a pórusba, és kialakulása nem a nem megfelelő tisztálkodás jele.

A zárt komedó, vagyis fehér mitesszer esetében ezzel szemben a szőrtüsző nyílása zárt marad. A faggyú és az elszarusodott hámsejtek a bőrfelszín alatt halmozódnak fel, ezért apró, fehéres vagy bőrszínű dudor látható.

Röviden: a fekete és a fehér mitesszer hátterében hasonló folyamat áll. A fő különbség az, hogy a fekete mitesszer nyitott, a fehér mitesszer pedig zárt komedó.

Mi a papula?

A papula egy kisméretű, gyulladt aknés elváltozás, amely általában piros vagy rózsaszínes, kiemelkedik a bőr felszínéből, és érintésre érzékeny vagy fájdalmas lehet.

A papula akkor alakulhat ki, amikor az eltömődött szőrtüsző környezetében gyulladásos reakció indul el. Emiatt a bőr kipirosodhat és megduzzadhat.

A papulákat nem ajánlott kinyomni. Mivel nincs könnyen eltávolítható „tartalmuk”, a nyomkodás tovább károsíthatja a környező szöveteket és fokozhatja a gyulladást.

Mi a pustula?

A pustula egy gyulladt, gennyet tartalmazó aknés elváltozás. Általában piros, gyulladt alapja és jól látható fehér vagy sárgás közepe van.

Ez az, amit a hétköznapi nyelvben gyakran egyszerűen gennyes pattanásnak nevezünk. Pustulák leggyakrabban az arcon, háton, mellkason és vállakon jelennek meg.

Mi a noduláris akné?

A noduláris akné az akné súlyosabb, gyulladásos formája, amelyre a bőr mélyebb rétegeiben kialakuló, nagyobb, kemény és gyakran fájdalmas csomók – úgynevezett nodulusok – jellemzők.

A noduláris akné gyakran az arcon, az állkapocs környékén, a háton vagy a mellkason jelenik meg.

Mivel a gyulladás a bőr mélyebb rétegeit is érinti, nagyobb a hegesedés és a tartós bőrelváltozások kialakulásának kockázata.

A mély, fájdalmas csomókat különösen nem ajánlott nyomkodni. A nyomás tovább fokozhatja a szöveti károsodást és a gyulladást.

Ha rendszeresen mély, fájdalmas csomók jelennek meg, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, mivel a noduláris akné gyakran olyan kezelést igényel, amely túlmutat az általános, vény nélkül elérhető akné elleni készítményeken.

Mi a cisztás akné?

A „cisztás akné” kifejezést általában a súlyos, mélyen gyulladt, fájdalmas aknés elváltozásokkal járó állapot leírására használják. Gyakran együtt említik a noduláris aknéval, ezért találkozhatunk a nodulocisztás akné elnevezéssel is.

Itt azonban érdemes pontosítani egy gyakori leegyszerűsítést: az aknéban „cisztának” nevezett elváltozások nem minden esetben valódi ciszták szövettani értelemben. Emiatt a modern szakirodalomban gyakran pontosabb mély gyulladásos nodulusokról vagy nodulocisztás aknéról beszélni.

Ezek az elváltozások mélyen helyezkednek el a bőrben, nagyobbak lehetnek a hétköznapi pattanásoknál, erősen gyulladtak és gyakran fájdalmasak lehetnek, hosszabb ideig fennmaradhatnak, és jelentősen növelhetik a hegesedés kockázatát.

A súlyos, noduláris vagy nodulocisztás aknét érdemes bőrgyógyásszal kezeltetni, különösen akkor, ha az elváltozások fájdalmasak, hegeket hagynak maguk után vagy az állapot folyamatosan romlik.

Mit jelent a hormonális akné?

A hormonális akné nem egy külön aknés elváltozástípus, mint a komedó vagy a pustula. A kifejezés olyan aknéra utal, amelynek kialakulásában vagy rosszabbodásában a hormonális változások jelentős szerepet játszanak.

Különösen az androgén hormonok befolyásolhatják a faggyúmirigyek működését és fokozhatják a faggyútermelést.

Hormonális hatásra utalhat például, ha az akné bizonyos életszakaszokban jelentkezik vagy rosszabbodik, a menstruációs ciklussal összefüggően rendszeresen fellángol, felnőttkorban is tartósan fennáll, vagy más, hormonális eltérésre utaló tünetekkel együtt jelentkezik.

Felnőtt nőknél gyakran az áll, az állkapocs és az arc alsó része érintett, de az akné elhelyezkedése önmagában nem bizonyítja, hogy hormonális eredetű problémáról van szó.

Vagyis az állon megjelenő pattanás nem jelent automatikusan hormonális aknét.

Mit jelent a felnőttkori akné?

A felnőttkori akné olyan akné, amely felnőttkorban is fennáll, vagy először ekkor jelenik meg. Alapvetően két helyzettel találkozhatunk:

• Tartós felnőttkori akné: a serdülőkorban kezdődött akné felnőttkorban sem szűnik meg teljesen.
• Késői kezdetű akné: valakinél tinédzserkorban nem volt jelentősebb akné, az elváltozások azonban később, felnőttként jelennek meg.

A felnőttkori akné hátterében is ugyanazok az alapvető folyamatok – fokozott faggyútermelés, a szőrtüszők eltömődése, a bőr mikrobiomjának változásai és gyulladás – állnak, de ezekre hormonális, genetikai, életmódbeli, gyógyszeres és környezeti tényezők is hatással lehetnek.

A felnőttkorban hirtelen kialakuló vagy tartósan fennálló akné esetében különösen fontos lehet annak vizsgálata, hogy valóban acne vulgarisról van-e szó, mivel több más bőrbetegség – például a rosacea, a folliculitis vagy a periorális dermatitis – is okozhat pattanásszerű elváltozásokat.

Honnan tudhatom, hogy valóban akném van?

Nem minden piros dudor, mitesszernek tűnő pötty vagy „pattanás” jelent automatikusan aknét. Több olyan bőrprobléma is létezik, amely első ránézésre nagyon hasonlíthat az aknéra – különösen akkor, ha az arcon, a háton vagy más, pattanásokra hajlamos területen jelenik meg.

Az egyik legfontosabb támpont az, hogy milyen típusú elváltozások jelennek meg, hol találhatók, viszketnek vagy fájnak-e, illetve vannak-e mitesszerek is mellettük.

Az acne vulgarisra jellemző, hogy egyszerre akár többféle elváltozás is jelen lehet: fekete és fehér mitesszerek, piros papulák, gennyes pustulák, súlyosabb esetben pedig mélyebb, fájdalmas csomók.

Ha viszont minden „pattanás” szinte teljesen egyforma, erősen viszket, szokatlan helyen jelenik meg, vagy más tünetek – például tartós bőrpír, égő érzés vagy hámlás – is társulnak hozzá, érdemes arra is gondolni, hogy nem klasszikus aknéról van szó.

Mi hasonlíthat az aknéhoz?

Az aknéval legkönnyebben összetéveszthető bőrproblémák közé tartozik a folliculitis (szőrtüszőgyulladás), a rosacea és a periorális dermatitis. Bizonyos esetekben a mély, fájdalmas, visszatérő „pattanások” mögött hidradenitis suppurativa is állhat.

Van azonban néhány egyszerű különbség, amely segíthet eligazodni:

Ez természetesen nem alkalmas öndiagnózisra, de jól mutatja, miért nem érdemes minden pattanásszerű elváltozást automatikusan aknéként kezelni.

Mi a különbség az akné és a folliculitis között?

A folliculitis, vagyis szőrtüszőgyulladás talán az egyik legkönnyebben aknéval összetéveszthető állapot. Apró piros vagy gennyes dudorokat okozhat, amelyek ránézésre tényleg úgy nézhetnek ki, mint egy csomó pattanás.

A legfontosabb különbség, hogy folliculitis esetén maga a szőrtüsző gyullad be. Az elváltozások ezért gyakran egy-egy szőrszál körül jelennek meg, és sokszor meglehetősen egyformák.

Az akné ezzel szemben általában „változatosabb”: egymás mellett lehetnek mitesszerek, kisebb piros pattanások, pustulák és mélyebb csomók is.

Egy másik árulkodó jel lehet a viszketés. A folliculitis viszkethet vagy érzékeny lehet, míg az akné esetében inkább a mélyebb, gyulladt pattanások fájdalma jellemző.

A folliculitis kialakulásában többféle tényező szerepet játszhat, például baktériumok vagy élesztőgombák, illetve az izzadás, borotválkozás, dörzsölés és szoros ruházat is hozzájárulhat.

Mi a különbség az akné és a rosacea között?

A rosacea és az akné különösen könnyen összekeverhető, mert mindkettő okozhat piros, gyulladt, akár gennyesnek tűnő elváltozásokat az arcon. Van azonban egy nagyon fontos különbség: rosacea esetén nincsenek az aknéra jellemző komedók, vagyis fekete és fehér mitesszerek.

A rosacea jellemzően az arc középső részét – például az orcát, orrot, homlokot és állat – érinti. A pattanásszerű elváltozások mellett gyakori lehet a tartós vagy visszatérő arcpír, az égő, csípő érzés, az érzékeny bőr és a láthatóvá váló apró erek is.

Az is jellemző lehet, hogy az arcpír bizonyos helyzetekben hirtelen felerősödik. Egyes embereknél például a meleg, napfény, alkohol, csípős ételek vagy stressz provokálhatják a tüneteket.

És itt fontos tisztázni egy régi elnevezést is: találkozhat az interneten az „acne rosacea” kifejezéssel, ez azonban félrevezető. A mai értelmezés szerint a rosacea nem az akné egyik típusa, hanem különálló bőrbetegség.

Mi a különbség az akné és a periorális dermatitis között?

Ha főként a száj körül jelennek meg apró, piros pattanások, könnyű arra gondolni, hogy egyszerűen aknés lett az arc. Pedig lehet, hogy periorális dermatitisről van szó.

A periorális dermatitis általában sok apró, piros vagy bőrszínű dudorral jelentkezik a száj körül, de az orr mellett és akár a szem környékén is kialakulhat. A bőr közben piros, száraz vagy hámló lehet, és égő, feszülő vagy viszkető érzés is jelentkezhet.

Az egyik érdekes jellegzetessége, hogy közvetlenül az ajkak mellett gyakran marad egy keskeny, tünetmentes bőrsáv.

Aknénál ezzel szemben gyakoriak a komedók, és általában nem kizárólag a száj körüli terület érintett.

A periorális dermatitis kialakulásával vagy rosszabbodásával kapcsolatban különösen fontosak lehetnek egyes helyileg alkalmazott kortikoszteroidok, illetve bizonyos kozmetikumok és bőrápolási szokások is.

Ez azért fontos, mert ha a periorális dermatitist aknénak gondoljuk, és egyre több erős hatóanyaggal próbáljuk „leszárítani”, a bőr irritációja akár tovább is fokozódhat.

Mikor lehet a „pattanás” valójában hidradenitis suppurativa?

Van egy helyzet, amikor különösen fontos, hogy a visszatérő „pattanásokat” ne kezeljük egyszerű aknéként.

A hidradenitis suppurativa (HS) egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely mély, fájdalmas csomókat és tályogokat okozhat. Ezek könnyen összetéveszthetők nagyon nagy, mély pattanásokkal vagy benőtt szőrszálakkal.

A legfontosabb különbség sokszor az elhelyezkedés és a visszatérés. A hidradenitis suppurativa jellemzően olyan területeken jelenik meg, ahol a bőr egymással érintkezik: a hónaljban, az ágyék környékén, a fenék körül, a combok belső részén vagy a mellek alatt.

A csomók gyakran ugyanazon a területen térnek vissza, fájdalmasak lehetnek, megnyílhatnak és váladékozhatnak. Hosszabb fennállás esetén hegesedés és a bőr alatt összeköttetések, úgynevezett járatok is kialakulhatnak.

Ez tehát egészen más helyzet, mint amikor időnként megjelenik egy-egy pattanás az arcon vagy a háton.

Különösen érdemes orvoshoz fordulni, ha ugyanazon a hajlati területen újra és újra mély, fájdalmas „pattanások” vagy tályogszerű csomók jelennek meg, főleg akkor, ha hegesednek vagy váladékoznak.

Hogyan kezelhető hatékonyan az akné?

A rövid válasz: nincsen egyetlen, mindenkinél ugyanolyan hatásosan működő kezelési módja az aknénak. Néhány mitesszer vagy időnként megjelenő pattanás egészen más kezelést igényelhet, mint a rendszeresen visszatérő, gyulladt vagy mély, fájdalmas akné.

A megfelelő kezelés kiválasztásánál ezért számít az akné típusa, súlyossága, az érintett bőrterület és az is, hogy maradnak-e utána foltok vagy hegek.

A jó kezelés ráadásul nem csak a már meglévő pattanásokat próbálja eltüntetni. A cél az is, hogy kevesebb új pattanás alakuljon ki, csökkenjen a gyulladás és lehetőség szerint megelőzzük a hegesedést.

Milyen helyi kezelések léteznek akné ellen?

Enyhe és közepesen súlyos akné esetén gyakran a közvetlenül a bőrön alkalmazott kezelések jelentik az első lépést. Ezek lehetnek gélek, krémek, lemosók vagy más készítmények. A legismertebb akné elleni hatóanyagok közé tartoznak a retinoidok, a benzoil-peroxid, a szalicilsav és az azelainsav. Nem mindegy azonban, melyiket mire használjuk.

A több azonban itt sem feltétlenül jobb. Ha egyszerre három hámlasztót, retinoidot és több „pattanásszárító” terméket kezdünk használni, könnyen irritált és érzékeny lesz a bőr, miközben az akné sem feltétlenül javul gyorsabban.

Miért kombinálnak többféle kezelést?

Az akné kialakulásában egyszerre több folyamat vesz részt. Emiatt sok esetben különböző módon működő hatóanyagokat kombinálnak, ahelyett, hogy egyetlen készítménytől várnánk minden problémára megoldást – a nemzetközi bőrgyógyászati ajánlások is kiemelik a kombinált helyi kezelések szerepét.

Például az egyik hatóanyag segíthet a pórusok eltömődésének megelőzésében, míg egy másik elsősorban a gyulladásra vagy a Cutibacterium acnes szerepére hat.

A megfelelő kombinációt azonban az akné típusa és súlyossága alapján érdemes kiválasztani.

Mikor lehet szükség antibiotikumra?

Ha az akné erősen gyulladt, közepesen súlyos vagy súlyos, az orvos antibiotikum alkalmazását is javasolhatja.

Léteznek helyileg alkalmazható és szájon át szedhető antibiotikumok is. A szakmai ajánlások szerint az orális antibiotikumokat elsősorban közepesen súlyos vagy súlyos gyulladásos aknénál, nagyobb testfelület érintettségénél vagy akkor alkalmazzák, ha a helyi kezelés nem hozott megfelelő eredményt.

Az antibiotikumoknál különösen fontos az antibiotikum-rezisztencia kérdése. Emiatt nem jó ötlet saját döntés alapján antibiotikumot használni egy-egy pattanásra, és az akné kezelésében sem alkalmazzák őket korlátlan ideig. A kombinált kezelés egyik célja éppen a rezisztencia kockázatának csökkentése.

Mikor jöhet szóba hormonális kezelés?

Bizonyos nőknél az akné kialakulásában a hormonális hatások is fontos szerepet játszhatnak. Ilyenkor az orvos egyes esetekben hormonális kezelést – például bizonyos fogamzásgátló készítményeket – is mérlegelhet. A spironolakton szintén alkalmazható bizonyos esetekben.

Fontos azonban, hogy néhány állon megjelenő pattanásból még nem következik automatikusan, hogy „hormonális aknéról” van szó.

A hormonális kezelés szükségességét mindig egyénileg kell megítélni szakorvosnak, és hatása sem egyik napról a másikra jelentkezik.

Mikor lehet szükség izotretinoinnal való kezelésre?

Ha az akné súlyos, mély és gyulladt, hegesedést okoz, vagy más kezelések mellett sem javul megfelelően, az orvos izotretinoin kezelést mérlegelhet.

Az izotretinoin egy A-vitamin-származék, amely az akné kialakulásának több fontos folyamatára is hat, többek között jelentősen csökkenti a faggyútermelést.

Nagyon hatékony kezelés lehet, ugyanakkor nem egy egyszerű „erősebb pattanás elleni tabletta”. Mellékhatásai miatt orvosi felügyeletet és rendszeres ellenőrzést igényel.

Különösen fontos a várandósság kérdése, mivel az izotretinoin súlyosan károsíthatja a magzatot. Emiatt alkalmazására szigorú szabályok vonatkoznak.

Mikor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni aknéval?

Nem kell megvárni, amíg az akné nagyon súlyossá válik. Különösen érdemes szakember segítségét kérni, ha mély vagy fájdalmas csomók jelennek meg, az akné hegeket hagy, nagyobb bőrterületet érint, a korábban próbált kezelések nem működnek, vagy egyszerűen nem biztos benne, hogy valóban aknéról van szó.

Szakorvos abban is tud segíteni, hogy ne hónapokon keresztül találomra próbálgasson különböző termékeket, hanem az akné típusa és súlyossága alapján megfelelő kezelési irányt kapjon.

Milyen bőrápolási rutin ajánlott aknés bőrre?

Az aknés bőr ápolásánál könnyű beleesni abba a csapdába, hogy minél több pattanás elleni terméket használunk, annál gyorsabb lesz az eredmény. A valóságban gyakran éppen az egyszerűbb rutin működik jobban.

A cél nem az, hogy mindenáron „kiszárítsuk” a bőrt, hanem hogy kíméletesen tisztítsuk, megfelelően hidratáljuk és védjük a naptól, miközben az akné kezelésére kiválasztott hatóanyagoknak is időt adunk.

Ha egy adott akné elleni gyógyszert vagy hatóanyagot használ, mindig annak megfelelően alakítsa a rutint, mert nem minden készítményt kell reggel alkalmazni.

Mivel érdemes tisztítani az aknés bőrt?

Aknés bőrnél érdemes gyengéd arctisztítót választani, amely eltávolítja a faggyút, izzadságot, sminket és fényvédőt anélkül, hogy erősen kiszárítaná a bőrt.

Általában napi kétszeri – reggeli és esti – tisztítás elegendő, illetve erős izzadás után is érdemes lemosni az arcot.

Amit viszont nem kell csinálni: erősen dörzsölni, radírozni vagy naponta ötször arcot mosni. Az akné nem azért alakul ki, mert „piszkos” a bőr, a túlzásba vitt tisztítás pedig irritálhatja azt.

Kell hidratálni a zsíros, aknés bőrt?

Igen. A zsíros bőrnek is szüksége van hidratálásra.

Ez elsőre furcsán hangozhat: ha amúgy is fénylik az arcom, minek még krém? A faggyútermelés és a bőr hidratáltsága azonban nem ugyanaz.

Ráadásul több akné elleni hatóanyag – például a retinoidok vagy a benzoil-peroxid – száríthatja és irritálhatja a bőrt. Egy könnyű, aknés bőrre megfelelő hidratáló segíthet ezt ellensúlyozni és támogatni a bőr védőrétegét.

Milyen fényvédőt érdemes használni aknés bőrre?

A fényvédő aknés bőrnél sem kihagyható lépés. Különösen fontos lehet akkor, ha olyan kezelést használ, amely érzékenyebbé teheti a bőrt, vagy ha a pattanások után piros vagy barna foltok maradnak.

Érdemes széles spektrumú, legalább SPF 30-as fényvédőt választani. Ha könnyen zsírosodik vagy eltömődik a bőre, keressen könnyű textúrájú, aknés bőrre is megfelelő terméket.

És igen: a fényvédő télen és felhős időben is számít, nem csak a nyaraláson.

Szabad hámlasztani az aknés bőrt?

Lehet, de nem kell túlzásba vinni.

Bizonyos kémiai hámlasztók – például a szalicilsav – segíthetnek az eltömődött pórusok és mitesszerek kezelésében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden este többféle savval kell „lehámlasztani” a pattanásokat.

Különösen óvatosnak kell lenni, ha már retinoidot, benzoil-peroxidot vagy más aktív kezelést is használ. A túl sok hatóanyag egyszerre bőrpírt, csípést, hámlást és irritációt okozhat.

Az erős, szemcsés arcradírok és a pattanások agresszív dörzsölése pedig inkább kerülendő.

Milyen kozmetikumokat érdemes kerülni?

Nem kell kidobni a teljes fürdőszobapolcot csak azért, mert aknés a bőre. Inkább azt érdemes figyelni, hogyan reagál a bőr az adott termékre.

Előnyösek lehetnek a „non-comedogenic”, „won't clog pores” vagy „oil-free” jelölésű kozmetikumok, különösen akkor, ha könnyen alakulnak ki mitesszerek.

Érdemes kerülni azokat a termékeket, amelyek rendszeresen irritációt, égő érzést vagy újabb pattanásokat okoznak, valamint az agresszív alkoholos tonikokat és erős fizikai radírokat.

És egy egyszerű, de fontos szabály: a sminket lefekvés előtt mindig távolítsa el.

A TikTokon vagy Instagramon látott tízlépéses rutin nem feltétlenül jobb. Aknés bőrnél a következetesen alkalmazott, egyszerű és jól tolerálható rutin gyakran többet ér, mint az, ha hetente új hatóanyaggal kísérletezünk. Kérdés esetén javasoljuk bőrgyógyász felkeresését, aki az otthoni bőrápolási rutin felállításában is tud segíteni.

Mennyi idő alatt múlik el az akné?

A rövid válaszunk az, hogy mindenkinél más az időtartam, viszont általában minimum egy pár hónapos folyamatról beszélünk. Az akné kezelésénél az egyik legnehezebb dolog a türelem. Ha elkezd egy új kezelést hétfőn, péntekre valószínűleg még nem lesz teljesen tiszta a bőre – és ez nem jelenti azt, hogy a kezelés nem működik.

Az akné általában fokozatosan javul. Az első pozitív változások gyakran néhány hét után kezdenek látszódni, a látványosabb eredményhez pedig több hónapra is szükség lehet. Az is számít, milyen típusú és súlyosságú aknéról van szó, illetve milyen kezelést alkalmazunk.

Mennyi idő után várható javulás a kezeléstől?

Sok akné elleni kezelésnél körülbelül 6–8 hét után kezd észrevehetővé válni a javulás, de gyakran 2–3 hónapra vagy még hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy megfelelően meg lehessen ítélni az eredményt.

Ezért nem érdemes néhány nap vagy két hét után kijelenteni, hogy „nekem ez sem használ”, és rögtön egy új termékre váltani. Ez az egyik leggyakoribb hiba: valaki két hét után abbahagyja az egyik terméket, elkezd egy másikat, majd hozzáad még három, TikTokon látott hatóanyagot. A végeredmény sokszor nem gyorsabb javulás, hanem irritált, kiszáradt bőr.

A javulás ráadásul nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyik napról a másikra eltűnik minden pattanás. Először azt veheti észre, hogy kevesebb új pattanás jelenik meg, gyorsabban gyógyulnak a meglévők vagy ritkábbak a nagyobb gyulladások.

Ha viszont megfelelő és következetesen alkalmazott kezelés mellett sem történik érdemi javulás, érdemes bőrgyógyásszal átbeszélni a következő lépést.

Normális, ha a kezelés elején rosszabb lesz a bőr?

Bizonyos kezeléseknél előfordulhat átmeneti rosszabbodás vagy irritáció, de nem minden rossz reakció „normális tisztulási folyamat”.

Különösen retinoidok használatának kezdetén jelentkezhet szárazság, hámlás, bőrpír vagy csípő érzés, és az aknés elváltozások átmenetileg feltűnőbbé válhatnak.

Az interneten ezt gyakran „purgingnak” nevezik. A probléma az, hogy ezzel a szóval sokszor szinte minden bőrreakciót megmagyaráznak.

Ha a bőr erősen ég, fáj, nagyon kipirosodik, megduzzad vagy intenzíven hámlik, azt nem érdemes egyszerűen azzal elintézni, hogy „biztosan tisztul a bőr”. Lehet, hogy a készítmény irritálja a bőrt, túl gyakran használja, vagy túl sok aktív hatóanyagot kombinál egyszerre.

Miért tér vissza újra és újra az akné?

Mert az akné nem egyszerűen néhány eltömődött pórus, amit egyszer „kitisztítunk”, és ezzel örökre megoldottuk a problémát.

Az aknéra való hajlamot több tényező befolyásolhatja, többek között a faggyútermelés, a hormonális hatások, a genetikai hajlam, a szőrtüszők eltömődésére való hajlam és a bőrben zajló gyulladásos folyamatok.

Ezért előfordulhat, hogy a bőr egy kezelés után szinte teljesen kitisztul, majd később ismét megjelennek a pattanások.

Bizonyos esetekben ezért a sikeres kezelés után is szükség lehet egy egyszerűbb fenntartó kezelésre vagy megfelelő bőrápolási rutinra, hogy csökkentsük az újabb fellángolások esélyét.

És persze néha sokkal hétköznapibb a magyarázat: valaki abbahagyja a kezelést, amint eltűnnek a pattanások, mert úgy érzi, hogy „kész, meggyógyult”. Pedig a kezelés célja sokszor éppen az új elváltozások kialakulásának megelőzése is.

Kinőhető az akné?

Igen, sok embernél az akné jelentősen javul vagy megszűnik a serdülőkor után – de erre nincs garancia.

A tinédzserkori akné kialakulásában nagy szerepet játszanak a pubertás hormonális változásai. Ahogy ezek stabilizálódnak, sokaknál a faggyútermelés és az akné is mérséklődik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az akné kizárólag tinédzserprobléma. Felnőttkorban is lehet aknénk, sőt előfordulhat, hogy valakinél csak a húszas, harmincas vagy akár későbbi éveiben válik igazán problémássá. Másoknál a tinédzserkorban kezdődött akné egyszerűen tovább folytatódik.

Ezért súlyosabb akné esetén nem feltétlenül jó stratégia éveken keresztül arra várni, hogy „majd kinövöm”. Különösen akkor érdemes időben kezelni, ha mély, fájdalmas pattanások jelennek meg vagy már hegek kezdenek kialakulni.

A pattanások elmúlhatnak – az utánuk maradó hegek viszont tartósak lehetnek. Ezért az akné megfelelő kezelése nemcsak arról szól, hogyan néz ki a bőr ma, hanem arról is, milyen állapotban lesz később.

Szabad kinyomni a pattanásokat?

Bármennyire csábító, a pattanások nyomkodását jobb elkerülni. Otthoni nyomkodás közben ugyanis nemcsak kifelé préselhetjük a pattanás tartalmát, hanem a gyulladást a bőr mélyebb rétegei felé is fokozhatjuk.

Különösen igaz ez a piros, gyulladt, fájdalmas vagy mélyen elhelyezkedő pattanásokra. Ezeket nem érdemes piszkálni, megszúrni vagy erővel kinyomni.

Mi történik, ha kinyomunk egy gyulladt pattanást?

A nyomással megsérülhet a gyulladt szőrtüsző és a környező bőrszövet. Ennek következtében a pattanás még pirosabbá, duzzadtabbá és fájdalmasabbá válhat, és tovább tarthat a gyógyulása.

Ráadásul a kézzel történő piszkálás további irritációt is okozhat. Vagyis az a pattanás, amitől „csak gyorsan meg akartunk szabadulni”, végül napokkal tovább látható maradhat.

Növeli a pattanások nyomkodása a hegesedés kockázatát?

Igen. A pattanások rendszeres nyomkodása és piszkálása növelheti a hegek és a pattanások után visszamaradó foltok kialakulásának kockázatát.

Minél mélyebb és gyulladtabb egy pattanás, annál fontosabb békén hagyni. Ha pedig gyakran jelennek meg mély, fájdalmas vagy hegesedő pattanások, a nyomkodás helyett érdemes bőrgyógyász segítségét kérni.

Mi igaz és mi tévhit az aknéval kapcsolatban?

Az aknéról rengeteg tanács és tévhit kering – különösen a közösségi médiában. Nézzük röviden a leggyakoribbakat.

Gyakran ismételt kérdések az aknéról (GYIK)

Összefoglalás

Az akné nem egyszerűen néhány pattanás, és nem a nem megfelelő tisztálkodás következménye. Kialakulásában több folyamat játszik szerepet, ezért a megfelelő kezelés sem mindenkinél ugyanaz.

Enyhébb esetben egy jól megválasztott bőrápolási rutin és megfelelő hatóanyagok is sokat segíthetnek, míg gyulladt, fájdalmas, visszatérő vagy hegesedő akné esetén érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A legfontosabb pedig a türelem: az akné kezelése általában nem napok, hanem hetek vagy hónapok kérdése.

Ha pedig nem biztos benne, hogy amit a bőrén lát, valóban akné-e, nem érdemes hónapokon keresztül találomra különböző termékekkel kísérletezni. Egy piros, gyulladt vagy pattanásszerű elváltozás mögött nem mindig akné áll: rosacea, folliculitis, periorális dermatitis vagy más bőrprobléma is okozhat hasonló tüneteket – és ezek kezelése eltérhet az akné kezelésétől.

Az AIP Clinic online bőrgyógyászati szolgáltatásával otthonról kérhet szakorvosi segítséget. Küldje el a bőrproblémáról készült fényképeket és a szükséges információkat, az esetet pedig szakorvos értékeli, segít meghatározni, mi állhat a tünetek hátterében, és milyen további kezelés lehet indokolt.